Az 1989-es rendszerváltás óta a magyar gazdaság szerkezetében gyökeres átalakulás követekezett be.
A 80-as évek végén még a KGST tagja volt Magyarország, napjaink első számú kérdése ezzel szemben már az Európai Uniós csatlakozás. Magyarország 2002 végéig képes a csatlakozás mindhárom feltételét teljesíteni, azaz a kellő gazdasági fejlettséget, a csatlakozási tárgyalások lezárását, ill. a magyar jogrendszer teljes mértékű hozzáillesztését az Unióéhoz.
A plitikai rendszerváltás számos olyan gazdasági terület elindítása, újraindítása, fejlesztése előtt nyitotta meg az útat, melyet a pártállam éveiben nemkívánosnak minősítettek, vagy éppen tíltottak.
Ezek közé tartozik a közraktározási szakma is. Vitathatatlan tény azonban, hogy a közraktározás már XIX. században is nagy jelentőségű része volt a magyar gazdaságnak.
A közraktározást az 1875. évi XXXVII. Kereskedelmi Törvény szabályozta és egészen 1949-ig a Lombardfinanszírozással együtt szerves része volt a gazdaságnak.
A rendszerváltás utáni újraindítás megtörtént, és mára az Eu csatlakozás küszöbén évtizedes tapasztalattal, piaci elfogadottsággal és megfelelő törvényi háttérrel rendelkező, az agrárpiac szempontjából kulcsfontosságú szerepet betöltő szakmáról beszélhetünk.
Könyvünk elsődleges célja a közraktározással kapcsolatos tudnivalók összefoglalása, valamint olan számítási modell bemutatása, amely a gyakorlati élet számára is hasznosítható ismeretek ad a gazdaságosság megítéléséhez. Nem kívántuk a közraktározási törvényt bemutatni, elemezni vagy magyarázni. Erre ma isa közkézen forog a megfelelő szakirodalom. Reményeink szerint az olvasó olyan kiadványt vehet kézbe, amely segíti az eligazodást a közraktározási piac szereplői, eljárási szabályai között, és meggyőz hasznosságáról.
